Akvarisztika.info

akvarisztika a mindennapokban

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

A víz jellemzői

A víz mindenkori minőségét, értékmérő tulajdonságait a környezet alakítja. Az esővíz már az atmoszférában felvehet bizonyos - nem egyszer káros - anyagokat. A talajra hullva újabb anyagokkal, ásványi anyagokkal keveredhet. Ahány vidék, annyiféle víz lehetséges. Az ivóvíz további változásokon megy keresztül, hiszen kezelni, fertőtleníteni kell, melynek során újabb anyagokkal „dúsulhat”, a vezetékből is kioldódhatnak különféle anyagok, ezért, aztán amire a fogyasztóhoz ér, már esetleg klór, réz, ólom vagy cink lehet benne. Ezért a hálózati ivóvíznek is megvannak a jellemzői. Most is érvényes az, hogy ahány ivóvíz, annyiféle. Az akváriumban is tanúi lehetünk a változásoknak, hiszen ott folyamatosan biológiai- és kémiai folyamatok zajlanak. Annak érdekében, hogy a halak és a vízinövények kifogástalanul éljenek, természetes körülményeket kell biztosítani az akváriumban is. A megfelelő biológiai egyensúly megteremtésében döntő szerepe van a víz mindenkori állapotának, minőségének. A víz legfontosabb kémiai jellemzői időről időre ellenőrizhetők a szaküzletekben beszerezhető reagensekkel, és tesztkészletekkel.

A víz keménység
A víz u.n. "összkeménységét" a különféle kalcium és magnézium sók okozzák. Attól függően, hogy a nevezett ásványi sókból mennyi van jelen, kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről beszélünk. A víz mindenkori keménysége alapvetően befolyásolja a növények és a halak élet körülményeit. A legtöbb díszhal olyan vízben érzi jól magát, melynek keménysége 6° és 16° dH között van (°dH: Grad Deutscher Härte = német keménységi fok).

A karbonát keménység
A már említett kalcium- és magnézium sók mellett, úgyszólván minden víz tartalmaz hidrokarbonátokat. A hidrokarbonátoknak fontos szerepe van az akváriumban, mert u.n. pH-puffer hatásuk van, ami magyarul annyit jelent, hogy fékezik a mindenkori kémhatás változását, vagyis nem engedik, hogy túlságosan savanyú vagy lúgos állapot alakuljon ki. A mindenkori hidrokarbonátoknak is nagy szerepe van az akvárium élőlényeire, a vízinövényekre, a halakra. A karbonát keménység teszt

A hidrokarbonátok jelenlétét az u.n. KH -értékkel jelöljük. Amennyiben ez az érték a már korábban említett 3-10° dH között található, akkor az megfelelő a legtöbb halnak. A víz keménység szerinti osztályozása (°d)

  •     0-4 nagyon lágy víz
  •     4-8 lágy víz
  •   8-18 közepesen kemény víz
  • 18-30 kemény víz
  • 30- felett nagyon kemény víz

A kémhatás (pH érték)
A víz kémhatása mindig a savak ill. a lúgok jelenlététől függ, ennek alapján állapítják meg az u.n. pH értéket. Ha valamely víz pH 7,0 értékű, akkor semleges kémhatású, tehát nem savas és nem lúgos. Ebben az esetben teljes egyensúlyban van a kémhatás. Ezzel szemben, ha savak vannak jelen, akkor csökken, ha viszont lúgok találhatók, akkor emelkedik a pH érték. A pH érteket hetente legalább egy alkalommal célszerű megmérni. Az akváriumi halak többsége jól érzi magát azokban a vizekben, amelynek pH értéke 6.5 és 8,5 között található. A trópusi „fekete vizekből" származó halfajok különösen jól érzik magukat a lágy és a 6,0 -7,0 pH értékű, tehát kissé savanyú vizekben. Ezzel szemben a kelet-afrikai díszsügérek a keményebb és a 7,5-8,5 pH értékű, tehát az enyhén lúgos vizekben érzik kedvezően magukat. A kémhatás (a pH érték) attól függ, hogy milyen az akvárium vízében a karbonát-keménység, valamint a széndioxid-tartalom (C02). Mihelyt megváltozik a karbonát-keménység vagy a széndioxid-tartalom, úgy nyomban megváltozik a kémhatás is Az enyhén savanyú és lágy vízben a kényes halak és növények egyaránt jól érzik magukat, fejlődésük is erőteljesebb lesz. A díszsügérek és társaik a közepesen kemény, 10-15° dH értékű és kissé lúgos, 7,5-8,5 pH értékű vizet kedvelik.

PH érték skála

Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, N02 és N03)
A halak anyagcseréje, a vízinövények és a tápanyagmaradvány következtében sok nitrogénvegyület kerülhet az akváriumba. Ha a vízben növekedik - a lúgos irányban- a pH érték, akkor ezzel párhuzamosan a mérgező Ammónia (NH3) mennyisége is növekszik. (Alacsony pH értéknél csupán a teljesen ártalmatlan Ammónium van jelen). A kényes halak vonatkozásában már a 0,1 mg/l szabad Ammónia jelenléte is károsodást okozhat. 0,5 mg/l érték mellett már halpusztulás is bekövetkezhet. A víztisztításban közreműködő baktériumflóra a veszedelmes ammóniát és nem utolsó sorban az Ammóniumot Nitritre bontja le. A Nitrit ugyancsak káros a halakra. Éppen ezért, figyelemmel kell kísérni a biológiai vízszűrést is. Méghozzá annak érdekében, hogy a Nitrit jelenléte soha ne haladja meg a 0,1 mg/1 mennyiséget. A Nitrit tartalom - huzamosabb időn keresztül - nem haladhatja meg a 0,25 mg/1 mennyiséget. A 0,5 mg/1 Nitrit jelenléte már egészségkárosító a halak számára. A nitrogén körforgásaA Nitrogén körforgalomban az ú.n. Nitrobakter-baktériumok alakítják át a veszélyes Nitritet Nitráttá, mely az egyik legfontosabb tápanyaga a növényeknek. Ha azonban a nitrátból is sok van, akkor már az is káros a halakra, és a növényekre. Ha az akvárium vízében a nitrát jelenléte 25 mg/1, akkor az kedvezőnek mondható, ha viszont 50 és 100 mg/1 között található, akkor az már sok és feltétlenül részleges vízcserére van szükség. Erősen szennyezett, terhelt a víz, ha a nitrát 100 mg/1 fölött található. Ez utóbbi esetben már jelentős vízcserére és zeolitos szürésre van szükség.

Az ábra jól szemlélteti a nitrogén körforgalmát egy adott vízterületen vagy akváriumban. Ahhoz, hogy a fenti körforgalom az akváriumban is létrejöjjön, nélkülözhetetlen a szűrőben (filterben) egy megfelelő baktériumflórára.
Szabad természetben a szerves hulladék lebomlása, szoros összefüggésben van a Nitrogén körforgalmával. A halak anyagcseretermékei, az elpusztult növények maradványai, mind-mind lebomlanak, különféle baktériumon tevékenysége révén. Az így keletkezett Nitrátot, az élő növények, mint fontos tápanyagot - felveszik és beépítik sajtit szervezetükbe. A vízinövényeket egyes halak és víziállatok fogyasztják.

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Állatvilág

Akvarisztika.info


© 2008 Minden jog fenntartva - akvarisztika.info - Webmester - PCMed.hu