Akvarisztika.info

akvarisztika a mindennapokban

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

A halak szervezete, testfelépítése

Nagyon sok formájú és méretű halak léteznek. Némely hal még egy centire sem nő meg, míg vannak olyan cápafajok amelyek a 10-20 métert is elérik. A nagy méretkülönbségek ellenére alakjuk és szervfelépítésük nagyon hasonlítanak egymásra. Vannak nagyon fura formájú halak, de a forma ellenére is a szervek mégis hasonlóak.

A csontváz tartja a halak izomzatát, ez a testrész az úszás egyik legfontosabb szerve. Ez a csontváz lehet porcos, de az akváriumi halaké általában csontos. A halak agyát koponyacsont védi, gerincoszlopuk egymáshoz kapcsolódó csigolyákból állnak.
Az izomzat teszi ki a hal testtömegének a legnagyobb részét, míg belső szervei csak kis térben helyezkednek el. A halat a vízben az izomzata hajtja előre, ekkor a gerincét váltakozó irányba mozgatja.
Az úszók az úszást és az egyensúlyozást segítik. A farokúszó a test végén helyezkedik el, úgy működik mint egy evező, ennek a mozgása hajtja előre a halat. A hátúszó akadályozza meg, hogy a hal oldalra dőljön, s a függőleges testtartást, az egyensúlyozást segítik a kisméretű hasúszók és a farok alatti úszó is. A mellúszóknak csak a fékezésben van nagy szerepük, kifeszítve a hasúszóval együtt a hal sebességét csökkentik. Viszont a mellúszók, mint kis evezőlapátok a hal különböző irányú mozgását is segítik. Az úszóknak nagy szerepe van a szexuális magatartásban is, fenyegetőállásban az ellenfél elriasztására is szolgál.

A halak szervezete, testfelépítése
Viszont a legfontosabb szerv az úszóhólyag amely a hal helyzetét szabályozza a vízben a felhajtóereje segítségével. Ennek térfogata változtatható, így bármilyen mélységben lebegő helyzetben tartja a halat. Ha rosszul működik arra leszünk figyelmesek, hogy a hal szokatlanul gyorsan emelkedik a vízben vagy süllyed le a fenékre. Vannak olyan fenéklakó halak amelyeknek hiányzik az úszóhólyagjuk, ezek a fajok csak nagy nehézségek árán tudnak a felszínre jutni. Némely fajok pattogó hangokat képesek kiadni az úszóhólyagjuk segítségével.
A halak két kopoltyú segítségével veszik fel a vízben oldott oxigént. A kopoltyúk szerteágazó, finom szövetű szervek, amelyekben a vékony, kapilláris véredényeket egy-egy hártya veszi körül. A szájüreg hátsó részében a kopoltyúkamrákban helyezkednek el. A víz a szájon be a kopoltyúnyílásokon keresztül át áramlik a kopoltyúlemezek közé. Itt a hajszálvékony véredényekben megy végbe a légcsere, mely az oxigén felvételéből és a széndioxid leadásából áll. Vannak olyan halak amelyek nem csak kopoltyújukkal vesznek fel oxigént, ilyenek például a labirinthalak, amelyek a koponyájukban lévő tüdőszerű kamrát töltik meg levegővel, míg vannak harcsafélék, melyek a bélbe nyelt levegőből a bélfalakon keresztül jutnak oxigénhez.
A halaknál a száj és álkapocsformát a táplálkozási szokásaik alakították ki. A halak általában nem képesek a rágásra, így a táplálékot a legtöbbjük egészben nyeli le.
A halaknak sokkal nagyobb a veséjük a testarányaikhoz viszonyítva, mint az emlősöknek. Ez azért van, mert szöveteik könnyebben telítődnek vízzel, így a megfelelő vízháztartás nagy feladatot ad a veséknek.
A halak legjellegzetesebb érzékszerve a mindkét oldalukon a kopoltyúfedéltől a farokúszó tövéig végighúzódó úgynevezett oldalvonal, amely a testformáját követi, íve attól függ. Sűrű, apró idegvégződésekkel kapcsolódik a testfelszínhez és mint a legérzékenyebb radar, úgy érzékeli a környező vízmozgást.
Vannak olyan halfajok amelyeknek igen kifejlett a szaglószerve. Ez főként a zavaros, sötét vizekben élő halaknak a kedvező, mert így könnyen megtalálják a táplálékukat, könnyebben tájékozódnak a sötétben.
A legtöbb hal bőrét pikkelyek borítják. Ezek vékony, csontos lapocskák, amelyek védik és áramvonalas teszik a testet.

Forrás: Brian Ward - The Aquarium Fish Survival Manual

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Állatvilág

Akvarisztika.info


© 2008 Minden jog fenntartva - akvarisztika.info - Webmester - PCMed.hu