Akvarisztika.info

akvarisztika a mindennapokban

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Mexikói kardfarkúhal - Xiphophorus helleri

A mexikói kardfarkúhal vagy szifó (Xiphophorus helleri) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a fogaspontyalakúak (Cyprinodontiformes)  rendjébe és az elevenszülő fogaspontyfélék (Poeciliidae)  családjába tartozó faj.

A fajjal 1840-ben egy magyar botanikus, Heller Károly találkozott először, de csak 1848-ban írták le Xiphophorus (kardhordozó) helleri (Heller nyomán) néven.

Élőhelye:

Mint neve is mutatja, eredeti hazája Közép-Amerikában, Mexikó, Honduras, Guatemala területén található, de mint más elevenszülőket, úgy ezt a fajt is számos meleg vizű forrásba telepítették be hazánkban és szerte a világban.

Mexikói kardfarkúhal - Xiphophorus helleri vad változat
Mexikói kardfarkúhal - Xiphophorus helleri tenyésztett változat

Külső jegyei:

Az eredeti vad törzs zöldes színezetű, de számos színváltozatát kitenyésztették, így a vörös, vérpiros, narancssárga, ananász, arany, fekete, zöld, illetve ezek különböző kombinációit, melyeknek számtalan neve is van. (Tuxedo, Simpson, berliner, wagtail stb.) Maga a hal 8-12 cm hosszú, a hímek jellegzetes „kardot” viselnek, mely tulajdonképpen a meghosszabbított úszósugár a farokúszóból. A faroknyúlvány alkalmas arra, hogy a nőstényt a párzáshoz megfelelő pozícióban tartsa a hím a segítségével.

Akváriumi tartása:

Más fajokkal szemben békés hal, bár a hím egyedek területvédők, hevesen vetélkedhetnek a nőstényekért. Ezért úgy tartsuk őket, hogy 3-4 nőstényre 1 hím jusson. Akváriumi tartásukhoz minimum 60 literes medence szükséges, melyet középkemény 22-27 °C-os csapvízzel töltünk fel és a medence két sarkába növénycsomókat ültetünk. Az akváriumot le kell fedni, mivel igen urgálós faj. Vegyes táplálkozásúak, a szokásos díszhaltápot fogságban elfogadják. Mindenevő. Szívesen fogyasztja a kereskedelemben beszerezhető műeleségeket valamint élő vagy fagyasztott eleségeket (tubifex, szúnyoglárvák, különböző mixek, stb.) Növényi eredetű táplálékra rendszeresen szüksége van. Ez lehet a kereskedelmi forgalomban kapható növényi műeleség, forrázott vagy fagyasztott saláta, sóska, parajlevél.

Szaporodása:

Az udvarló hímek különleges látványt nyújtanak, nagyon gyorsan úsznak és akár hátrafelé is képesek manőverezni. A faj jellegzetessége, hogyha egy adott populációban magas a nőstények aránya, néhány nőstény – mégha korábban már „szült” is – nemzőképes hímmé alakul át. A tudósok még nem ismerik, hogy pontosan mikor és hogyan történik ez a különleges viselkedésforma. Az azonban biztos, hogy hímek soha nem alakulnak nősténnyé. A nőstények 20-150 ivadékot szülnek. Az erős kannibalizmus miatt azonban el kell kerítenünk az anyát speciális elletőketrecben, különben felfalja az utódokat. Az ivadékok kb. 3 mm nagyságúak, amikor megszületnek és porrá tört lemezes tápon, illetve apróra vágott tubifexszel 2-3 hónap alatt megfelelő nagyságúra nevelhetők. A szifó gyakran kereszteződik közeli rokonával, a széleshátú fogasponttyal (platti). Csak az azonos alapszíncsoportba tartozó egyedeket párosítsuk (például vöröset vörössel), mert ún. elfedett színek (epi és hiposztázis jelenség) jelenik meg az ivadékban, ami nagyon kedvezőtlen pigmentációjú utódokat eredményezhet.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Mexikói_kardfarkúhal

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Állatvilág

Akvarisztika.info


© 2008 Minden jog fenntartva - akvarisztika.info - Webmester - PCMed.hu