Az aranyhal (Carassius auratus auratus) a Carassius auratus alfaja. Az aranyhal a legrégebben kitenyésztett és a legnépszerűbb akváriumi halak közé tartozik. Eredetileg az ezüstkárászból (Carassius auratus gibelio) tenyésztették ki különféle forma- és színváltozatban. Megjelenése a XI. századi Kínába nyúlik vissza. Először valószínűleg táplálkozási célokból tartották, majd a legtetszetősebb egyedeket "hobbi" célra továbbszaporították. A tenyésztés során sok szín és különféle típusú pikkelyek jöttek létre, ma létezik fémes, matt és gyöngyházfény-pikkelyű aranyhal is. A nemek megkülönböztetése nagyon nehéz, az ikrás nőstények hasrésze duzzadt. Ikrarakó, az ivadékok mesterséges tápokkal felnevelhetők.
Az aranyhalat és az ezüstkárászt gyakran két különálló fajnak tartják, ez esetben csak az aranyhalat jelölik a Carassius auratus névvel, míg az ezüstkárászra a Carassius gibelio fajnevet alkalmazzák. Az aranyhalat önálló fajnak tartók gyakran az aranyhal alfajairól beszélnek. Pl.: Carassius auratus auratus, Carassius auratus argenteaphthalmus (Nguyen, 2001 - Diên Biên Phu, Lai Châu, Vietnam), Carassius auratus buergeri (Temminck & Schlegel, 1846 - Kína), Carassius auratus cantonensis (Tchang, 1933 - Kanton, Kína), Carassius auratus grandoculis (Temminck & Schlegel, 1846 - Japán), Carassius auratus langsdorfii (Temminck & Schlegel, 1846 - Japán), Carassius auratus wui (Tchang, 1930 - Csöcsiang, Kína). Mások szerint ezek csak a Carassius auratus auratus tenyészváltozatai.
Testhossza: 16-20 cm, de kerti tavakban elérhetik akár a 35 cm-t is.