Akvarisztika.info

akvarisztika a mindennapokban

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Az amazonasi biotópok

Gyakran hallani akvaristáktól, hogy Dél-Amerikai akváriumot rendeztek be, ilyen típusú medencéjük van. Ám ez a meghatározás korántsem egyértelmű, vagy pontos. Dél-Amerika elég nagy kontinens - egy ekkora terület más-más vidékein pedig a természetes környezet nagyban eltérhet. Ha csak az amazonas vidékére szűkítjük a meghatározást, még akkor sem vagyunk pontosak. Sioli vizsgálatai alapján háromféle víztípust különböztetünk meg:

  1. A fehérvizű vidéken, amelyhez a főfolyam is hozzászámítandó, az Andokból származó szervetlen hordalékok fehéres-zavaros színezetet okoznak. A partvidék már közepes vízállásnál elmocsarasodik. Ameddig a folyam eljut, nincsenek zárt őserdők, ehelyett mangróvebozót található.
  2. Az átlátszó vizű vidékeken a folyók nem szállítanak sem a forrásterületről származó hordalékot, sem humuszt nem sodornak magukkal. A szavannák által megszakított, magas fekvésű őserdőt és bozótot a folyók a legnagyobb vízálláskor sem öntik el.
  3. A feketevizű vidékeken az esős évszakban az aljnövényzetes magas erdőket és a bozótokat a folyó hetekre elárasztja. Az elrothadt növényrészeket a víz magával sodorja, s ez az egyébként átlátszó vizet sötétbarnára festi. Természetesen minden víztipus külön biotóp, mindegyiknek megvan a saját többé-kevésbé speciális állat- és növényvilága. Az akvaristák közt a legismertebb talán a barna, vagy fekete vizű vidék. A legtöbben erre az élővilágra gondolunk, ha az amazonasi biotópról van szó. A következőkben szeretném bemutatni a világ halakban leggazdagabb folyóját az Amazonast, annak is a legimertebb barna vizű vidékét.


Dél-Amerika területe 17,8 millió km2. Meglehetősen egyszerű tagolódású, tengerpartja csak kevéssé tagolt. Nyugaton húzódik az Andok, a keleti részen pedig a folyók nagy hordalékos síkságai terülnek el. Területét számtalan folyó szabdalja fel, ezek közül a leghíresebb az Amazonas. Az Amazonas Dél-Amerika legnagyobb folyama, a világ egyik legnagyobb folyamrendszere. A hatalmas vízgyűjtőterület rendkívül gazdag és sokoldalú halfaunának biztosít életteret. Maga az Amazonas a perui Andokban eredő két folyó (Maranon és Ucayali) egyesülésből származik. 6280 km hosszúságban szeli át a dél-amerikai kontinenst. A folyamvidék a 200-nál több mellékfolyóval és a vízgyűjtő területekkel együtt 7 millió km2. A folyómederben óriási tömegű víz zúdul le: 190.000 km3 egyetlen másodperc alatt. A víz hőmérséklete mindig 20 °C felett van. Az esős évszakban olyannyira felduzzad, hogy elönti a környező vidéket és valóságos tórendszert alkot. A nagy vízmennyiség miatt az ártereken csak a magasabban fekvő területek és a fák csúcsai látszanak ki a vízből. Az Amazonas majdnem párhuzamos az Egyenlítővel, trópusi területen fekszik. Ebből következik, hogy a hőmérséklet magas, a levegő páratartalma nagy. Ez a vidék az őserdők otthona. Az Amazonas-medence trópusi őserdeje a legnagyobb összefüggő esőerdő a világon. Mivel az Amazonas rendszeresen kiönt, a partján található buja őserdőkben nem tud kialakulni a tápanyagban gazdag humuszréteg. A bomló növényi anyagokat a folyó tovasodorja és az ezekből kioldódó huminsavak barnára festik a vizet. Ezeket hívjuk fekete vizeknek (ilyen pl.: a Rio Negro is). A lágy vizben kevés a csiga, kagyló, hiszen nincs mésztartalom, amelyből házaik felépíthetnék.

amazonasi biotópokAz Amazonas környéki vizek a széles folyamok kivételével árnyékoltak - a dúsan tenyésző növényzet miatt. Medrük sziklás, nagy kövekkel és rengeteg növényi anyaggal: sodródó ágakkal, beszakadt fatörzsekkel, alámosott gyökerekkel. Ezek mind nagyszerű búvóhelyet biztosítanak a számtalan halfaj egyedeinek. A növényzet a napsütötte részen dúsabb, a nagyon árnyékos területek növénymentesek. A parti sávban mocsári növények nőnek, ezeket az áradás rendszeresen elborítja, víz alá kerülnek. Dúsan tenyésznek a víz tetején a különféle úszó növények, mint pl. a vízijácint. Néha olyan vastag szőnyeget alkotnak, hogy akár egy felnőtt ember súlyát is megbírják.
Az esős évszakban friss vízzel telnek fel a folyómedrek, a nagy víztömeg átlépi a medret, elönti az árterületet, ahová szétszélednek a halcsapatok. Eljött a pezsdülés, a szaporodás időszaka. A parti növények között zajlik a halak ívási rítusa. A dús növényzet leveleire rakják ikráikat és a sekély, könnyen felmelegedő vizekben sereglenek szét az ivadékok. Ilynekor bőségesen találnak táplálékot, ám az év nagy részében kevés táplálékhoz jutnak.
A folyórendszer vizeit minden szinten benépesítik a halak. Egyesek - pl.: a baltahasú pontylazacok - a víz felszínéről szedegetik a vízre hulló rovarokat, mások - pontylazacfélék, sügerek - a középső vízrétegben vadásznak az apró planktoneleségre, míg a ragadozók belőlük rabolják táplálékuk. A folyók fenekén különféle harcsák rejtőznek, az aljzatban ráják bújnak meg, míg a vízben lévő köveken, faágakon és gyökereken megtelepedő algákat különféle algaevő harcsák eszegetik.

Ha amazonasi biotóp medencét szeretnénk berendezni, akkor feltétlenül figyelembe kell vennünk a természetes közeget: a víz meleg (akváriumi körülmények közt ez 25-30 °C-ot jelent), lágy, savas. A meder fölé hajló fák miatt sötét van. Ezt az otthoni medencékben is figylembe kell venni: nem szabad nagyon erős fénnyel megvilágítani az akváriumot. A víz az oldott növényi anyagok miatt sárgás színű (talán a tea színéhez hasonlítható). Ezt a hatást tőzegkivonattal, vagy sok gyökér, vasfa vízbehelyezésével érhetjük el. A meder alját finom talajjal kell borítani, célszerű valamilyen sötét anyagot választani - pl.: apró bazaltzuzalékot - ami jól kiemeli a halak színét. A természetes hatás elérése céljából a talajra célszerű kéregdarabokat, jól kifőzött leveleket helyezni. A pontylazacok akváriumát finom levelű növényekkel, a nagyobb testű halakét kardfű félékkel dekorálhatjuk. A víz leárnyékolása miatt és dekorációs szempontból is hasznos a vízfelület egy részének úszó növényekkel való lefedése. A medence hátsó részén néhány kardfű tövet is elhelyezhetünk. A berendezésnek a halak igényeihez kell igazodnia. Az amazonasi halbőség, a fajok változatos szokásai nem mindig egyeztethetők össze, ezért figyelembe kell venni a biotópon beül is a fajspecifikus igényeket.
A pontylazacok jól megférnek a páncélos harcsákkal.
Az elevenszülők könnyen tarthatók együtt kis csapatokban, míg a medence alját páncélos harcsákkal tehetjük élénkebbé.
A diszkoszhalak jól megférnek a Corydoras család tagjaival, bizonyos pontylazacfélékkel, a víz felszín közelében pihenő baltahasú lazacokkal.
A vitorlások mellé, akárcsak a diszkoszokhoz nyugodt halak társíthatók, de nem szabad kis termetű pontylazacokat telepíteni akváriumukba, mert azokat elfogyaszthatják.

A változatos harcsafélék külön harcsás-medencében tarthatók, némely faj társítható ez imént felsorolt halcsoportokkal is - ilyenek az algaevő fajok.
A ragadozó harcsák külön akváriumba kerüljenek, akár a közvélemyén által vérengzőnek tartott, meglehetősen érdekes piranják.
A késhalak néhány faja (mint pl. az Apteronotus albifrons) könnyen tartható együtt más békés halakkal, míg mások ragadozó természetűek.
Nagyon érdekes, ám kényes halak a békés sügérfélékkel együtt tartható édesvízi ráják.
A sügérfélék külön kasztot alkothatnak. Jól mutatnak együtt páncélos, vagy algaevő harcsákkal.
Egy vegyes, dél-amerikai medencét is berendezhetünk a békés, hasonló igényű fajokkal.
A variációk száma végtelen. Van, aki a fajspecifikus medencére esküszik, míg mások szerint az igazi biotóp akvárium nem egy faj természetközeli módon berendezett akváriumban való tartását jelenti, hanem egy olyan vízi életközösség létrehozását, amelyben több, egy területről származó halfaj és egyéb élőlény - pl.: puhatestűek - él együtt a természetes környezetükben megtalálható növények közt. Utóbbi elv követői szerint a medence minden szintjét be kell népesíteni élőlényekkel.
Bármelyik elképzelés áll közel hozzánk, az Amazonas fajgazdag élővilága számtalan lehetőséget nyújt egy érdekes, sokszínű akvárium berendezésére.

Forrás: Hans Frey: Az akvarista kislexikona

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Állatvilág

Akvarisztika.info


© 2008 Minden jog fenntartva - akvarisztika.info - Webmester - PCMed.hu